Blue Flower

Citeraiskola

EZ A KIADVÁNY MÁR NINCS KERESKEDELMI FORGALOMBAN!
With shipment Utánvételes csomag for 1500,00 Ft
Fogyasztói ár
Leírás

A citera múltjáról és jelenéről

Ez az egyszerű népi hangszerünk fontos szerepet töltött be a századfordulót megelőző, majd az azt követő évtizedekben falvaink szórakozásában. Könnyű volt az elkészítése, így igen sok helyen elterjedhetett, s a rajta való játékot könnyen elsajátíthatták.

A dallam mellett a kísérő húrokon táncritmus kipengetése is lehetséges, ezért hangzása zenekari jellegűnek tekinthető. Ezt kihasználva számtalan alkalom nyílott a citerazenére történő táncos mulatságra, így a fonóban, tollfosztóban, disznótorokon, vagy a földes tanyai szobákban rendezett úgynevezett padkaporos bálon.
Vasárnap délutánonként a karikázót táncoló lányok énekét is kísérték citerán, s a hosszú téli estéken gyakran felcsendült a hangja.

Az 1970-es televíziós Röpülj Páva népdalversenyek hatására az országban igen sok helyen alakult „citerazenekar”. Ezekben az együttesekben 4-10 fő oktávpárhuzamban úgynevezett prím és normál citerákon játszotta a dalokat. Némely együttesben a kisebb méretű – oktávval magasabbra hangolt – prím citerák kapták a dallam cifrázásának szerepét, míg az ezektől egy oktávval mélyebbre hangolt normál citerák a dallam egyszerűbb játszása mellett a ritmuskíséretet is ellátták a hangszer vendéghúrjain.

A citerák ritmikus játékát a köcsögduda erősítette és színesítette a zenekari hangzást.
Az első citerazenekarok között említjük a Sándorfalvi zenekart, majd az utána alakult Tiszakécskei, Kisújszállási, Kiskunfélegyházi, Püspökladányi együtteseket. Ezek közül a többség daloscsoport – „pávakör" mellett működött, de volt köztük önálló együttes is. A legjobb citeraegyüttesek és pávakörök, valamint citeraszólisták műsorszámait 1975-ben hanglemezen megjelentette a Hungaroton. E lemezt a citerázni tanulóknak és a citerazenét kedvelőknek szíves figyelmébe ajánlom! Címe: Magyarországi citeramuzsika (SLPX 18019) Ma valamivel kevesebb a citerazenekarok száma, mint ezelőtt 10-15 évvel volt, azonban a jelenlegiek igényesebbek a citerával szemben, s ez az általuk előadott műsorszámok színvonalán is meglátszik.

1981-ben a Művelődési Minisztérium által kiadott zeneiskolai tantervben a klasszikus hangszerek mellett négy népi hangszer – a népi furulya, a citera, a duda és a tekerő – is szerepel. E hangszerek hivatalosan oktathatók zeneiskolai keretek között. Vidéken és a fővárosban egyre több zeneiskola érzi szükségét a népi hangszerek tanításának. A rajtuk megszólaló muzsika kultúránknak olyan része, melyet fel kell eleveníteni, s ha lehet tovább kell fejleszteni.

Ajánlás

Jelen füzetemmel, mely a módszertani útmutatásokon túl számos dallam kottáját is tartalmazza, arra törekszem, hogy minél többen, viszonylag rövid idő alatt eljut¬hassanak a legegyszerűbb gyermekdaloktól kezdve a virtuóz játékot igénylő hang¬szeres táncdallamok megszólaltatásáig. Összeállításom alapjául 20 éves citera-, furulya- és szolfézs tanári tapasztalataim szolgálnak.

Bízom abban, hogy azok is, akik nem zeneiskolai, hanem szakköri kereteken belül szeretnének megtanulni citerázni, könnyen elsajátíthatják a kottából való játékot. Mivel azonban kottából nem lehet tökéletesen visszaadni az eredeti hangzást, ezért a füzetben lévő gyakorlatok és népdalok elsajátításához oktatói irányítást javaslok. Akkor lesz eredményes a munka, ha a hangszer tanára bemutatja a dallamokat, s ha eredeti citerazene hallgatására is mód nyílik.

Javaslom továbbá a füzet hangzó anyagának alkalmazását, mely a hallás utáni dal¬tanuláshoz és a kottakép értelmezéséhez nyújt nagy segítséget.

Dallamok csoportosítása

Mivel a hangszerhez nem fűződnek kifejezetten csak citerán játszott és játszható dallamok, ezért eredetileg énekelt dallamokból válogattam össze a népdalpéldákat, nehézségi sorrendbe állítva azokat. Az I. részben a „bartóki-kodályi” régi stílushoz tartozó dallamok, a II. részben régi- és új stílusú parlandó-rubato dalok, valamint új stílusú giusto népdalok szerepelnek. A III. részben pedig a tizenhatodokkal díszíthető – főként dunántúli dallamokat találunk. A IV. részben tájegységi csoportosításban szerepelnek a dallamok (szatmári, mátravidéki, mezőkövesdi, nagykunsági, szentesi és fábiánsebestyéni, valamint lőrincrévi, gyimesi és moldvai)

A ritmikai- és dallami elemek elsajátításának ütemét minden tanuló egyéni képességeihez kell alakítani. A füzetben lévő dalanyag zeneiskolai keretek között 4 év alatt sajátítható el. Összeállításomat elsősorban a zeneiskolák citerásainak, de vala¬mennyi citerázni vágyó érdeklődőnek ajánlom.

Köszönetnyilvánítás
Mindenek előtt a füzet lektorainak, Dr. Sárosi Bálintnak és Birinyi Józsefnek köszönöm meg segítőkész munkáját. Ugyancsak segítségemre volt Eredics Gábor sorozatszerkesztő az anyag rendezésében, valamint Tuka Zsigmond kisújszállási citerás, aki nemcsak dalaival gazdagította a füzet tartalmát, hanem játéktechnikai kérdésekben is hasznos tanácsokkal látott el.
E helyen köszönöm meg két lelkes tanítványomnak közreműködését: Gulyás Andrásnak a nagykunsági anyag gyűjtésében végzett munkáját, Bolya Mátyásnak pedig a füzetben található ábrák és rajzok elkészítését.